Béke. Egy szó! De velünk emberekkel egyidős.

Békét

Az összes barátomnak szól, legyen az közeli vagy csak ismerős. Van az az életszakasz, amikor az ember nehéz időkön megy át.  Az élet nem könnyű.  Csak néhány gondolat megemlítésre:  tudtad, hogy a legerősebb emberek általában a legérzékenyebbek is?  Vagy, hogy azok az emberek, akik a legtöbb kedvességet nyújtanak,  az elsők,  akikkel durván bánnak mások?  Tudtad, hogy azok , akik mindig másokkal törődnek,  általában a leginkább törődésre méltóak?      Tudtad, hogy a szeretlek, sajnálom és a segíts,  a három legnehezebb dolog kimondani?      Néha, csak azért, mert valaki boldognak tűnik, keresztül kell látnod a mosolyán, hogy észrevedd, milyen fájdalomban lehet.    Barátaim, ismerőseim,  indítsunk el egy lavinát.  Mindannyiunknak szüksége van pozitív megerősítésekre.     Támogatásként azokért, akiknek családi problémájuk van,   egészségügyi -,  munkabéli küzdelmekkel vívódnak,   vagy bármilyen aggodalmuk van,  azokért,  akiknek szükségük van valaki törődésére.   Tegyük meg magunkért, mert senki sem immúnis. 

Béke, világbéke, nincs háború!   Béke – az egyén békéje,  a lélek békéje.  Hagyjál békén!  Hallottad már? Beszéljünk róla!

Békét!

Most tekints az égre, kérlek, és szépen gondoljál rám,

A korai alkonyban imát mormol hozzád, lassan a szám,

Lám a csillagunk, nézd, hogyan fénylik, miként ragyog,

S ó, hát lekacsintott, mily csalfán mosolyog most rád!

Általa üzenem, Tündérkém melletted boldog vagyok.

Köszönöm, ezerszer, íme, a veled eltöltött szép perceket.

S kérdem, mond Drágám, vajon a boldogságból mennyi,

Mikor elég? Kaphatok e, kérlek, nekem, lehet e még?

Számolj! Mennyi, mennyi lehet? Eme csillag milliárd,

Mert pillanatonként ennyiszer gondolok csakis rád.

És hálával telik, telt meg szívem, íme, áldom örömmel,

Hogy te, hogy Te vagy, te vagy nekem és mellettem!

Rád gondolok Rózsám, s minő csoda ………

Megjelent előtted egy tő, micsoda, újabb, és micsoda,

Kiskertedben a rengeteg csodálatos, gyönyörű illatcsoda!

S lám máris kicsi, rövid lett ez az utca, rózsa lepi ……..

Rózsa lepi, borítja el a várost, már az egész országot,

Illatos rózsaóceánban pitymallik és ébred ma a világ.

Fantasztikus! E rózsák minden aprócska rózsaszirmán,

Milliárdnyi, milliárdnyi megható, csodás, picike szirmán,

Ott ragyog, tündököl, a világ valamennyi élő nyelvén,

A szó! Fénylik egy szó. Szeretlek. Ember! Szeretlek.

S lám a Földön tartós és örökös béke, BÉKE lett!

Nem dörögnek, döröghetnek már, itt a fegyverek!

S én? Hát tehetek e mást? Szeretlek! Szeretlek.

Nagyon szeretlek.